Szóróanyagok

A szemcsefúvás alkalmazási területei

A szemcsefúvó eljárások a következő főbb csoportokra oszthatók:

• Oxidmentesítő szemcsefúvás (rozsdátlanítás): fémszerkezeteknél (hidak, épületek vasszerkezete, tartályok, csövek stb.) felület előkészítésére, rozsdaeltávolítás a védőbevonat felvitele előtt
• Revétlenítés: megmunkálással előállított félkész gyártmányokon, mint például lemezek, szalagok, huzalok, csövek, továbbá kovácsolt vagy hőkezelt alkatrészeken keletkezett réve eltávolítása
• Tisztítás: öntvénytisztítás (öntvények megtisztítása a formahomoktól és révétől), hegesztési és forrasztási helyek előkészítése, tisztítása, a varratok tisztítása, régi festék és egyéb bevonatok eltávolítása
• Felületnemesítő szemcseszórás
• Érdesítés: különféle fémes vagy nem fémes bevonatok (szórt fém, gumi stb.) tapadószilárdságának növelésére
• Finomszemcse-szórás: előzetesen finomra megmunkált felületek alkalmazás közbeni feldurvulásának megszüntetésére
• Simítószemcse-szórás: forgácsolással megmunkált felületek irányított érdességének, karcosságának megszűntetésére
• Mattítás: díszítő igények kielégítésére, továbbá optikai készülékek alkatrészein a fényvisszaverődés megszüntetésére A szemcsefúváshoz alkalmazott szemcse A tisztítás hatékonyságát meghatározza az egy időpillanatban egységnyi felületre repített szemcsék száma, azok becsapódási sebessége és tömege, valamint élviszonyai.

Összetételük szerint az anyagok két csoportját különböztethetjük meg:

• Mesterségesen előállított szóróanyagok,
• Természetes eredetű anyagok.

A mesterséges szemcsék csoportjába sorolhatók:

• A fémszemcsék,
• A nemes és normálkorund szemcsék,
• A szilícium-karbid,
• Az üveggyöngy és üvegzúzalék,
• A salak
• Szerves (műanyagvagdalék) és szervetlen anyagokból mesterségesen előállított szemcseanyagok.

A természetes eredetű anyagok közé tartozik:

• A kvarchomok,
• A bazaltzúzalék,
• A homok,
• A csonthéjas gyümölcsmag-zúzalék.

A szóróanyag formája alapján lehet:

• Gömbölyű,
• Sörét alakú,
• Sarkos,
• Hengeres,
• Legömbölyített,
• Konkáv,
• Hasáb.

Keménysége alapján az anyag lehet:

• Kemény
• Puha

A keménység megadására leggyakrabban a Mohs-féle keménységi skálát alkalmazzák. Alapja az úgynevezett kapcsolási keménység, amely azt mutatja meg, hogy melyik ásvány karcolja a másikat.